2 éves vagyok

Ma 1:40-kor betöltöttem 2. életévemet. Apuci írt is szép felköszöntést. Jó kis nyüzsgős napon vagyunk túl eddig. Anyáék 8 és 9 között próbálgattak kelteni, de nem igazán voltak sikeresek. Pedig az összes ajándékot odahordták az ágyra. Kaptam egy jó kis pénztárgépet, mikrofonnal, vonalkódolvasóval. Pont olyan, mint amilyeneket látok amikor amikor megyünk "vászányónyi". Aztán Borcsitól kaptam egy szép könyvet, ami arról szól, milyen lesz, ha ő is megszületik. Ez az. A reggelit sem fejezhettük be, amikor csöngetett a régi és ismét visszakapott védőnénink, Judit. Ő volt az első és eddig legsegítőkészebb védőnénink és én nagyon szeretem őt. Még mondókát is mondtam neki, meg megmutattam, milyen ügyesen lovagolok a csacsimon.

Ahogy Judit elment, rohantunk NST-re. Ez a Non Stress Test rövidítése (avagy terhelésmentes vizsgálat), egy ilyen EKG-szerű szerkezet, ami nézi Borcsi szívhangját, Anyuci méhecskéjének az izommunkáját, meg Borcsi mozgásait. Ebből az okos doktor és szülésznénik/bácsik látják, hogy mikor bújik majd ki Borcsi.

Gyors séta, majd irány haza ebédelni. Kiettük a hűtőből a maradékokat, kell a hely a délutáni nagy vacsorának. Én most alszom, Anyuci a nőgyógyász bácsinál nézeti meg ismét Borcsit, Apa meg várja, hogy érkezzenek a vendégek: Cicamama és -papa, Peti, Ági nagyika, Tatata. Sajnos Ábelék nem tudnak jönni, ők majd a hét végén köszöntenek fel.