2004-09-19

Apa utolsó előtti munkanapján

Tofi bácsi publikálta azokat a képeket, amelyek apa utolsó előtti munkanapján, csütörtökön készültek az EuroWeb irodájában. Itt apa Dzsí bácsi monitoring szkriptjét nézi, itt meg nem.

Apa sokat lesz velünk

Mostantól apa jó sokat lesz velünk. Pénteken a szociálisan érzékeny főnökei megkérték, hogy többet ne menjen, úgyhogy most ráér anyával és velem foglalkozni.

2004-09-13

A 20. hét vége

Míg én anyával a nagyinál pihentem, jókat falatoztam, amit aztán vidám rugdosással háláltam meg, apa bulizott Rája bácsi szülinapi partiján.

2004-09-08

Amniocentézis

Kedden elvégezték anyán a vizsgálatot. Ennek előkészületeként először (10:30) genetikus bácsival kellett beszélgetni, aki szerint a a Down-szindróma kockázata valahol 1:50 .. 1:300 között van. Az átlag olyan 1:100. Anya, ha elfogadjuk, hogy ez az AFP-mérés jó időben készült, egyszerűen átkerült egy kissé magasabb kockázatú csorportba. Azt is mondta a genetikus bácsi, hogy az egesz AFP-szűrés nem ér semmit, hiszen a nyitott gerinc UH-val jobban diagnosztizálható, a Down-kór meg csak a génminta kielemzésével, úgyhogy az AFP csak az anyukák riogatására jó.

Ezután (11:30) anyát újra megultrahangozták úgyhogy vannak rólam újabb statisztikai adatok. A combcsontom (FL) 1 mm-t nőtt 8 nap alatt, immáron 31mm. A koponyaátmérőben 2 mm-rel lettem erősebb. A doktor bácsi szerint nagyon szépen fejlődök.

A beavatkozás (14:00) kb. 10 percig tartott. Jódos haslekenés, érzéstelenítő injekció, mintavétel.
Nagyon szép színű és állagú a magzatvizem. Az eredményre 3-4 hetet kell várni. Egy órával később már vígan sétáltunk kifelé a kórház kapuján.

Most anya egy hétig pihen velem. (Állítólag a vizsgálat miatt egy hétig magasabb a vetélési kockázat) A nagyi főz finomakat, anya meg megeszi és sokat alszik.

Apa meg kiment megnézni, hol lakik a Rumcájz bácsi.

2004-09-03

AFP-eredmény

Szerdán sikerült megszerezni anyának az AFP-eredményt. Mondta, addig nem mozdul a kórházból, amíg ki nem adják. A főorvosnál feküdt, már jó régen.

Az eredmény lehangoló, szörnyű és iszonyatos:
AFP alacsony, B-hCG magas.

Mindkettő érték úgy tér el az elfogadottól, hogy az a Down-kór jelzője.

Anya bepánikolt. Azonnal további vizsgálatok kellenek. A nőgyógyász szerint semmi baj, irány a Baross utcai klinika, genetika. Természetesen legkorábban pénteken lehet érdeklődni, mikor van előjegyzéses időpont. Elég hanyag hozzáállás Down-gyanunál, a 20. hétben...

Anya azonnal hazarendelte apát, hogy együtt próbáljanak valahol időpontot szerezni. Mindegy, hova, csak derüljön ki minél előbb, ha down kóros vagyok, vagy ha más baj van. Apa összezuhant, becsukta a laptopját és elindult haza délben. (Apa ezúton is köszöni Norbi bácsinak a gyors fuvart.)

Anya visszarohant az UH-rendelésre, ahol ismét az aranyos szonarológus néni rendelt, aki megnyugtatta anyát és szerzett csókos helyet a Szabolcs utcai OTE-klinikára, másnapra.

A védőnéni sajnos semmi megnyugtatót nem tudott mondani, tényleg Down-gyanús az eset.

Apa közben mind a 3 otthon lévő kismamás könyből elolvasta, amit csak talált AFP, hCG, genetikai vizsgálat, magzatvíz-biopszia és hasonló témákban.

Ilyen szörnyű éjszakájuk még nem volt. Anya gyakorlatilag nem aludt. Én is éreztem a rengeteg adrenalint, én sem voltam nyugton, hánytattam anyát.

Apa mindenféle marhaságokat álmodott összecserélt leletekről -- nem is olyan marhaság, hiszen az agysebészeti műtétek betegeit is összecserélik. Sőt, anya első laboreredménye is másé volt, legalább is ezt valószínűsítette a második vizsgálat.

Így jött el a csütörtök reggel, amikor szüleim már zombiként várták beteljesedő sorsomat.

A Szabolcs utcai klinika genetikai részlege elég felkapott helynek tűnt, vagy 8-10-en vártak előttünk. Végre bejutottunk. Először ez a doktor bácsi is megultrahangozott. Nagyon szépen látszott minden szervecském és minden megfelelően fejlődik. Sajnos anyáék olyan izgatottak voltak, hogy se videó, se fotó nem készült, pedig a doktor bácsi szépen végigmutogatta apának a hugyhólyagomat, a gyomromat, a rekeszizmomat és egy nagy halom csontomat. És közben hallottuk meg az első megnyugtató híreket:
Az alacsony AFP és a magas hCG önmagában semmit sem jelent, csak egy magasabb kockázati csoportba sorol minket. A doktor bácsi szerint anya ugyan csak 27, mégis, a Down-szülés kockázata olyan magas nála, mintha betöltötte volna a 35-öt. 35 fölött pedig rutinból megajánlják a genetikai vizsgálatot, úgyhogy most az én génanyagomat is megnéznék.

Anya és apa meghányták-vetették a dolgot és feltételesen belementek a vizsgálatba, ami kedden lesz esedékes. A doktor bácsi elmondta, az, hogy a vizsgálat során bajom lesz, magasabb kockázatú, mint az, hogy Down-kóros vagyok.

Délután anyáék még visszamentek a nőgyógyász bácsihoz, aki elárulta, hogy valószínűleg egy héttel korábban vették le a mintát, mint ahogy kellett volna; ez megmagyarázza mindkét érték eltérését.

A biztonság kedvéért anya mégis befekszik kedden a vizsgálatra. Apa mindenkit arra kér, szurkoljon, szoritson, meditáljon, imádkozzon (világnézetének megfelelően), hogy ne legyen semmi baj kedden, ill. egészséges legyek.